i-TOUCH

Érdekes, hogy az ember milyen könnyen meg tudja szokni azokat a dolgokat, amit neki természetesek. És mennyire későn tud csak rádöbbenni, hogy mennyire jó dolga is van.

Persze egy átlagosan igaz, sok dologra. De mivel épp most fejeztem be a "Halottnak a csók" (Pushing Daisies) című sorozatot, amiben ez az egyik fő romantikus szál, ezért kiemelek egy olyan fogalmat, amit úgy a nagyátlagban mindenki természetesnek tart: az érintés fontosságát.

Ugye mindennap érintkezünk az emberekkel, mind spirituálisan, mind fizikailag. Felszálsz a metróra reggel, szinte 100% eséllyel beleütközöl valakibe egy fékezés során, vagy előrebuksz, esetleg elveszted az egyensúlyod és már is megvan az ütközés. Ezek olyan pici jelentéktelen kivédhetetlen dolgok, amikre az ember már oda se figyel, nem is érdekli. Talán nincs is nagyon nagy jelentősége, megszoktuk.

Aztán beérsz a suliba/munkahelyre, lepacsizol a haverokkal, ez máris egy intimebb érintés, de ez is olyan, hogy mindenhol ezt látod, mindenki ezt csinálja, senki se ad neki jelentőséget. Megszoktuk már, "cső pityukám!". Ez kell. Aztán találkozol a barátnőiddel, puszilkodtok, ez már azt jelenti hogy egy belső körön belül helyezkednek el, valahonnan ismered, hisz mégsem adsz puszit minden harmadik járókelőnek az utcán (kivéve, ha nem vagy egy részeg celeb, akit mindenki ismer, de akkor sem érdemes, mert nagy valószínüséggel elkapsz valami szép kis virust).

De mi van akkor amikor ezek az érintések, ezek a mindennapos kontaktok megszünnek? Vagy tiltottá válnak? Vagy egyszerűen nem lehetséges... mondjuk a távolság miatt?

Elkezd az értelmük megnőni. Elkezd értelmet kapni a kézfogás, felfogod hogy mekkora ereje van egy ölelésnek, megérted mitől intim egy csók, elkezdenek jólesni ezek a pici dolgok. Csak amíg ezek mindennap megvannak, addig sajnos nem tudod értékelni őket. Illetve persze, lehet hogy most úgy érzed, tudod, de ez olyan mint a reflex... Ha odafigyelsz rá, kontrollálni tudod őket, ha nem, akkor magától müködnek. Elég sok érzelem, és érzékelés az ilyen.

Csak azt mondom, hogy értékelni kell ezeket. Ezek nagyon fontos dolgok az életben, és használjátok ki, amíg lehet. Öleljetek meg embereket, akiket szerettek, mutassátok ki érintéssel mennyire fontos nektek. Mert érezni fogja, higgyétek el. Ne hagyjuk magunkban elveszni az érintés fontosságát. Ha megtehetjük, tegyük meg.