Álmok

Minden bizonnyal ismerősen cseng az a közhely- merj álmodni! Álmodj nagyot, álmodj mégnagyobbat, álmodni szép dolog, tralalala. Ne érdekeljen senki és semmi, a te álmod legyen a legnagyobb és a legfontosabb, és foggal körömmel ragaszkodj hozzá, akkor eléred.

Valóban?

Ez egy igencsak hipokrita megjegyzés tőlem, hiszen én végképp olyan ember vagyok, akinek a Hite túl erős ahhoz, hogy féljen az emberektől. De ez egy hosszú folyamat végkifejlete. 18 év alatt sikerült csak elsajátítanom ezt a dolgot, és még mindig csak néha van az, amikor tisztán szívből azt tudom mondani, nem félek! Mert az ember fél. Mindig fél. Mert az élet nagy, és nagyobb mint gondolnánk. Tényleg. Míg az Univerzum hatalmassága és sokszínűsége talán még felfogható ép ésszel, az érzelmek világa, a föld hatalmassága, az emberek sokasága, már kevésbé. Azt mondják, ahány embere van a földnek, annyi világ közepe van. Persze.

Nagy hibának mutatják mindenféle tanok, és mindenféle hiedelmek az EGO fogalmát. Természetesen kell. Néha azt kell nevelni az emberekbe, hogy az EGO fogalma rossz. Ezzel lepecsételik ezt a veszélyt, anarchizmust. Hiszen valóban, ha mindenki szabadon engedné a saját démonját, mindenki azt tenne amit akar...

De a "démon" létezik. Az embernek bizony legtöbb esetben önmaga számít, és mégha nem is önmaga a legfontosabb (ami megjegyzem annyira ritka mint hogy holnap milliárdos leszek -- megtörténhet), akkor is a saját életképe alapján cselekszik, és próbálja szebbé tenni a világot.

Persze, nagyot álmodni szép és jó. Nagyon álmodni becsülendő, és követendő. De elérni egy álmot teljesen más, mint megálmodni. És az se mindegy, hogy milyen áldozatokat hozunk ezekért az álmokért. Jómagam is nagyot álmodok. Családot, feleséget, boldogságot. De nem ragaszkodom foggal körömmel hozzá, nem akarok ezzel másoknak fájdalmat okozni, nem akarom azt, hogy másik életét elpusztítsam ezzel, hogy megkaparintsam a saját "nagyobb jó"-m.

Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy az életben n faktoriális lehetőségünk van elindulni. n faktoriális út van. De ebből a sok útból csak egyen mehetünk végig, csak egyszer élhetjük át ezt az utat, és igen, van olyan hogy "Jó" és van olyan hogy "Rossz" út. Van, hogy két út egybefut. Ez szép. Van, hogy két út keresztezi egymást. Ez kevésbé szép. Van, hogy két út többször egymásba fut, s aztán szétválik. Sokféle út van. Van út, mely nem vezet sehová. Mi nem építhetünk utat. Nekünk annyi a dolgunk hogy kiválasszuk azt az utat, ahol a lehető legkevesebb ember bántódik meg.

Álmodjunk nagyot. De előtte gondoljuk meg, ez másoknak hogy esik. Vegyük észre, ha másnak fáj...