Az elmúlt 5 nap életem legszebb napjai közé sorolhatók. Annyit hatott rám, mint másra több hónap. Annyi mindent tapasztaltam meg, mint mások több év alatt. Annyi mindent éltem át, mint más évtizedek alatt. Tanultam, felejtettem, berúgtam, józanodtam, sírtam, nevettem, dühöngtem, elfáradtam, virgonckotam, túlpörögtem, és szerettem. Nagyon szerettem. Mindent és mindenkit. Minden egyes sziklát, minden egyes követ a talpam alatt, minden egyes cseppjét az én kis álomtengeremnek, és minden egyes porcikáját. Minden egyes levegővétel számomra egy nagy tisztító szél volt, mely végül minden problémámtól megszabadított.
Az ember érzi ha talál valami tökéletest. Az ember az aranymetszést se azért szereti, mert ilyen és olyan arány. Egyszerűen felismeri, és tetszik neki. Az aranymetszés nem tökéletes. A világ nem tökéletes. De az emberek képesek rá, hogy létrehozzák a tökéleteset. Elég hozzá két ember, és elég hozzá egy osztály, hogy létrehozzanak 4 tökéletes napot.
A tökéletest körülírni szinte lehetetlen. Egyszerűen ha az ember a két karja közé fogja, csak érzi és tudja. Vele mozog, tudja minden gondolatát, kitalálja mi játszódik benne, és érzi, ennél nem lehet jobb.
Okom van rá, hogy ezt mondom. Okom van, mert én megtaláltam a tökéleteset. A tökéletesség nem ismer határokat, ezt meg kellett tanulnom. És azt is, hogy minden ember számára van tökéletes. Ha nem találta meg, akkor nem kereste eléggé. De néha pont akkor találod meg, amikor a legkevésbé keresed. A Sors akkor talál meg téged mikor legkevésbé várod, lecsap rád, mint egy gyanútlan kisegérre a rétisas. És magával ragad, egy másik világba, mint prédája, és ha akarod ha nem, már teljesen másként látod a világot.
Nem tudom minek nevezzem magam, hogy én ezt ilyen idősen megtapasztalom. Kivételnek, álmodozónak, naívnak, vagy hihetehetlenül szerencsésnek.
És a tökéletesség létezik. Van amikor egyszerűen nem lehet fokozni. Van, amikor már nincs hova javítani a dolgokat. Mert elérték azt a szintet, ahonnan nincs följebb.
Több dolog összessége, egybejátszása, és ez egy emberben realizálódása, két lélek...
Ez a Tökéletesség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése