Pisztollyal és karddal

Érdekes.

Egy évezrede ha valaki nem értett egyet valakivel, egyszerűen leszúrta. Jobb esetben leütötte. Minden esetre vér folyt. Aztán törvénykezésekkel ezt kissé visszaszorították. De még a kalóz kódexben is benne van: "A nézet eltéréseket a parton kell elintézni, pisztollyal és karddal." Az újkori Franciaországban is bevett szokás volt a párbajra hívás. Nemes dolog volt összeveszni és ezt a nézet eltérést eldönteni. És nyert a jobb.

De sose bántották túl sokáig egymást szavakkal.

Hogy miért? Talán mert néha a szavak jobban sebeznek minden fajta fegyvernél.

Érdekes, hogy manapság az a menő, ha valaki minnél jobban "beoltja" a másikat. Mintha egy ego csere történne. Hogy ez miért jó? Fogalmam sincs. Persze pont azoktól lehet a legjobban hallani az ilyesmit, akik "vezető" pozícióban vannak. Pont azoknak akiknek nem lenne félni valójuk, akinek nem kell fitogtatni az erejüket, akiknek hatalmuk van. Vannak, akik csak bizonyos emberek jelenlétében változnak át, ilyen fajta állattá. Valakik csak ketten kibírhatatlanok, egyedül pedig tündéri alakok. És kik kapják? Akik hagyják magukat, és azok akiknek fáj... Azok, akik nem látják értelmét, hogy "visszaoltsanak", mert pontosan tudják, hogy attól ők nem lesznek jobb emberek. A gyengébbek felemelése, a tudatlanok tanítása, az ügyetlenek edzése teszi őket olyan emberré, akire az idők végezetéig emlékezni fognak. De ezek az "oltások" mindig ezeket címzik. A gyengébbeket, a tudatlanokat, és az ügyetleneket. Abba azért mégsem gondolnak bele az ilyen nagyfiúk (és nem mellesleg nagylányok...), hogy ettől milyen irányba fog az a bizonyos gyengébb/tudatlan/ügyetlen ember változni. Nem fogja ettől összekapni magát. Nem fogja ettől átlátni jobban a hibáit. Ettől csak azt fogja nyomatékosítani magában, hogy ő nem illik ide, nem illik a sok "menő" ember közé. A legrosszabb dolog az egészben, hogy ha valaki szépen "beolt" valakit, mások elismerősen tapsolnak és gúnyosan neveznek, pacsiznak, és viccet csinálnak az egészből. És aki elszenvedte? Elmehet a búsba.

A szó a lélek kardja. Ugyanúgy tud védelmezni, mint fájdalmat okozni, tud ölni, és tud menteni. Nem mindegy, hogy mire használjuk a fegyverünket. Milyen célokra. Az alapvető jóra, vagy az alapvető rosszra.

Nehéz természetesen ilyenkor észrevenni magunkat. Nehéz a gyűlöletnek nemet mondani, és nehéz az alkalmat nem kihagyni. De ezek mind, ha már filmet akarok idézni, a "sötét oldalhoz" vezet.

Mindig nehezebb a jó utat bejárni. Hosszabb, fáradalmasabb, több energiafeszítésbe kerül, mint egyszerűen lerombolni mindent ami az utunkba áll és törtetni előre. Minden ember döntse el, hogy mit szeretne. De ne feledje el egyikük sem, hogy az vagy, amit mondasz.